Okt. 12-én Baróton megnyílt Hlavathy Károly Számadás című fotókiállítása, a Fókusz Klub évadnyitó előadásán pedig Hlavathy Izabella műemlékvédelmi tanácsos Épített örökségünk címen értekezett Erdővidék és Háromszék architektúrai emlékeiről. A fotókiállítását megnyitó Jánó Mihály művészettörténész kiemelte: a művész nem véletlenül összpontosít az épületekre, szakmája építész. /(hecser): Számadás épített örökségünkről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./
2005. június 4.
Baróton a Fókusz Klub évadzáró előadásán a nyolcvanöt éves dr. Janitsek Jenő nyugalmazott egyetemi tanár, helynévkutató Erdővidék hely- és családneveiről értekezett. Janitsek Jenő fél évszázada járja Erdélyt, s gyűjti fáradhatatlanul a hely- és személyneveket. Eljutott a legeldugottabb falvakba is. Bardoc és Miklósvár fiúszékek tizennyolc települése történeti és jelenkori hely- és családnévanyagát 1956–1977 között gyűjtötte össze, s mint kiderült: Bardocszék 9 falujának 2985 vizsgált helynevéből csak 324, Miklósvárszék és Nagybacon 4075 helynevéből pedig csak 729 halt ki. Mint megállapította: Bardocszéken még a hegyvidéken sem lelt román eredetű helynévre, Miklósvárszéken pedig főképp Zalánpatak vidékén a XV. századot követően jelent meg néhány bolgár-szláv eredetű helynév, melyet a pásztorként alkalmazott románoknak lehet tulajdonítani. A családnevek esetében Bardocszéken 446 névféleséget sikerült begyűjtenie, amiből a kihaltak száma meghaladja a százötvenet. Idegen eredetű nevek elsősorban a románból, cigányból, ritkábban németből, illetve a szlávból származtathatóak. Barót régi családnevei kettő kivételével magyar eredetűek, és a XVII. század közepéig jegyzett 110 névféleségből 47 – azaz mintegy negyven százalék – ma is használatos. /(hecser): Nevünk és helyünk Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./
